2014. március 31., hétfő

AZ A CSODÁS GYERMEKI TEKINTETED..MÉG MINDIG....ÉL


"Mikor a tükörbe nézel tekinteted mélyére...és nem a Lelked hatalmas lénye néz vissza Rád...s nem is épp aktuális fizikai formád szem-tükre...csupán Rád mosolyog....egykori gyermeki lényed tekintetének ragyogása....Bíztatva...megölelve....s kézen fogva....a maga ártatlan még ..tiszta tekintetével...az egy HÍVÓJEL TŐLED-MAGADNAK...hogy ....gyermekként sem foglalkoztál sebeiddel ha elestél és felszakadt a térded....kicsit hüppögtél talán ...de aztán nem foglalkoztál a sebbel...hisz elrepült egy pillangó....vagy meghajlott egy fűszál egy kis katica súlyától ami épp mászkált rajta...vagy épp egy felhőt fürkésztél ami kiskecske formát öltött...majd óriássá vált..aztán szétszakadt és sok kis bárányt formált....S nem nézted a sebed, hogy mikor gyógyul be....s nem sírtál napokon át mert elestél....hanem azonnal ....Gyermeki lényed...másfele vonta el figyelmed...AZOKRA HATALMAS CSODÁKRA....amikre felnőttként....azt mondod ..ezek szépek persze...de apróságok...PEDIG AKKOR MEGÉLTED....MEKKORA CSODA..ÉS MINDEN BAJRA ORVOSSÁG....MAGA...AZ ÉLET !!!!!....azthiszem..ezen nincs is mit ragozni...ha mindezt ....ma MEGÉLED ....s ÚJRA MEGÉRTED....! (Meleron) http://meleron.hu/ "

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése